3. rész Ne máááár!

Suzie már otthon volt, mikor Amber hazaérkezett.
Suzie: -Miért jöttél ilyen későn? Csak 8 óránk volt.Amber: -Összejöttem valakivel, mindjárt elmondom, csak ledobom a táskám és lehámozom magamról a vastag télikabátom.
Amber pár percig küszködött a kabáttal, majd idegesen felakasztotta a fogasra. Ekkor már anya a közlekedőben állt és várakozva megkérdezte:
-Nem jöttök vacsorázni?
Suzie: -De, persze! Irtó éhes vagyok!
Amber: -Mi a vacsi?
A beszélgető hangok egyre távolodtak, aztán becsukódott az ajtó.

Suzie lázmérővel a szájában feküdt a hálószobájában, Amber pedig egy tollat forgatott az ujjai között és izgatottan mesélt az új pasiáról.
Amber: -................ és olyan kedves volt velem!
Suzie: -Te nem furcsállod, hogy már az első napon szemet vetett rád és még aznap délután megkérdezte, hogy akarsz-e  vele járni? Szerintem akar tőled valamit!
Amber: -Maradj csöndben! Örülj, hogy elmondtam! Attól, hogy neked nincs pasid, még nem kell engem csezsegetni!
Suzie: -Én nem vagyok rád irigy, csak azt mondom, hogy vigyázz vele. 
Amber: -Oké, de inkább foglalkozzunk azzal, hogy hogyan tüntessük el a fehér bőröd, anyu képes és elvisz az orvoshoz, ha még két napig hulla színed lesz. Még jó, hogy rajtam nem vett észre semmit!
Suzie: -Siess a fürdőszobába és hozd ide az alapozóm! Van egy ötletem!
Amber: -Oké!
10 perccel később a két lány már a parkban sétált emberi színben.
Amber: -Még jó, hogy anyu bevette, hogy már jól vagy és csak egy kis levegőzésre van szükséged!
Suzie a kezében dobálta a kesztyűit, aztán véletlenül leejtette az egyiket. Majdnem elkapta, de kiesett a keze közül.
Suzie: -Én ezt nem értem!
Amber: -M it?
Suzie:-Hát ezt! Láttad?
Amber: -A kesztyűd? Mi van vele?
Suzie: -Tudod, az erőnk! Nem tudtam elkapni! Ez hogy lehet?
Amber: -Próbálj meg futni!
Suzie megindult és minden erejét a lábaiba fektetett, de így is csak emberi sebességgel volt képes futni.
Suzie: -Mi történt velem?
Amber is elrugaszkodott, de ő sem futott gyorsabban Suzenél. Suzie elmerengve törte a fejét.
Suzie: -Megvan! A csoki! Csokit ettünk vacsi után!
Amber: -Ez most komoly? Tényleg nem ehetünk csokit? Vajon meddig tart a hatása?

Suzie: -Nem tudom, majd kiderül. Próbálgassuk az erőnk és mérjük az eltelt időt vacsora óta. Akkor kiderül, hogy fél tábla csoki hány óráig hat.
Amber: -Menjünk haza! Sötétedik! Erről jut eszembe, olvastam a vámpírokról. Elvileg a napon elégnénk.
Suzie: -Az átváltozásunk még nem teljes. Még ez a hetünk hátra van, hogy kitaláljunk valamit a napfény ellen.
Este Ambert felhívta Dylen. Jövőhét hétfőn randiznak.